Arcanus 2.fejezet

Történetünkben négy diák kapja a főszerepet egy visszahúzódó vámpir , egy vad vérfarkas , egy kedves boszorkány és egy okos varázsló.Ők négyen amikor beléptek  Arcanus kapuján soha sem hitték volna , hogy egy nap ilyen dolgok is történhetnek velük. Nem ismerték egymást , kivéve a varázsló-boszorkány párost akik ikertestvérek voltak. Laura és Simon Conor. Annak ellenére , hogy ikrek voltak nemigen hasonlitottak egymásra. Mindketten 17 évesek voltak , Simon 170 cm és Laura 160cm. Laurának hátközápg érő barna haja van mig Simonnak fekete haja van. Simon gyönyörű zöld szemekkel büszkélkedhet mig Laura szemei azúrkékek voltak. Magatartásban is különböztek , mig Laura inkább visszafogott volt és nem igazán szerette , ha körülötte forog minden , addig Simon annál inkább , ne értsétek férre nem volt nagyképű , csak szerette ha foglalkoznak vele.
A vámpir Gragory Raynolds egy visszahúzódó csendes teremtés. Fajtájához képest elég fiatal , hiszen csak 120 éves. Benne minden olyan tulajdonság megtalálható amit elmondhatsz egy rendes fiúról. Nem tudni , hohy azért-e , mert fiatal vagy , mert igazából is ilyen , de a tanárok örültek a fegyelmezett viselkedésének és sohasem lankadó szorgalmának. A tanulást nagyon komolyan vette , és bár sóvárogtak utána a lányok ő ügyet sem vetett eggyikre sem. Nem érezte szükségét , hogy a lányokkal foglalkozzon.
Történetünk negyedik szereplője a vad és heves vérmérsékletű vérfarkas Lionel Watson. A vérfarkasok amúgy sem a nyugodt és visszahúzódó természetükről hiresek , de Lionel igazán nem cáfol rá erre a tényre. A vérfarkasok eggyik legkiválóbbika. Egy igazán sportos fiúról beszélünk aki nem retten meg egy kis kihivástól.
Van azonban egy dolog amihez Leo utánozhatatlanul ért , ez pedig a csjozás. Ezeket a dolgokat különös képpen szereti.

Ez hát a kis csapat . Amikor beléptek az iskola kapuján még fogalmuk sem volt róla , hogy az életük hamarosan gyökerestről megváltozik.

Arcanus 1.fejezet

Valahol a távoli Skócia ködös vidékein Rattraytől északra áll egy kastály jól elrejtve a sűrű erdő mélyén. Ha lett volna is elég bátorságod ahhoz , hogy bemerészkedj az erdőbe a kastélyt úgysem láttad volna , mert mágikus fal takarta. Emberszemnek azonban nem is lett volna jó látnia a kastélyt. Hogy miért? Mert az a kastély nem egy akármilyen kastély. Az egy iskola. A neve Arcanus. Azomban ez sem elég indok , hogy elrejtsék a kiváncsiskodó tekintetek elől. Az igazi indok az , hogy ebbe az iskolába nem akármilyen diákok járnak , ebbe az iskolába a világ legfélelmetesebb diákjai járnak. Vámpirok , vérfarkasok , boszorkák és varázslók , akik megtanulják , hogy an éljenek együtt képességükkel ami olykor veleszületett , olykor örökölt vagy épp kapott képesség. Sok év telt el amig ez a sokféle-sokfajta nép megtanult békében egymás mellett élni , de végül sikerült és az iskola csillaga magasabban járt mint valaha. A fő alapitó Odin professzor azonban már 300 éve vezeti az iskolát és ezalatt az iskola fenállásához képest rövid idő alatt még sohasem történt emlitésre méltó konfliktus sem tanárok sem diákok között. Odin professzor az iskola harmadik igazgatója  és már 300 éve vezeti az iskolát. Az iskola már 900 éves.
Mint már emlitettem ide nem akármilyen diákok járnak.
Kezdjük a vámpirokkal. Ők talán az iskola legfélelmetesebb diákjai. Nem is egyszer történt már olyan még az iskola fennállásának kezdetén , hogy csaptak ki vámpirt az iskolából , mert megharaptak egy diákot. Persze ezek az idők már rég elmultak és szinte már nem is emlékezik rá senki. A vámpirok osztályfőnöke a különösen jóképű és okos Sanguis professzor. Az iskolás lányok körében nagy népszerűségnek örvendő Sanguis egyedül élt , nem volt se felesége se barátnője , se gyökerei. A családja már rég nem élt , a családjának a diákjait mondta akik nagyon szerették a 250 éves vámpirt.
A vérfarkasok osztályfőnöke szintén egy jóképű férfi Boreasz professzor. Mig Sanguis a vámpirok osztályfőnöke azért volt vonzó , mert visszahúzódó volt addig Boreasz azért , mert épp ellenkezője volt a kollégájának. Ő minden alkalmat megragadott , hogy csajozzon. Vérfarkas volt. Már 400 éve élt a földön és a sármja egy kicsit sem hagyott alább. Épp ellenkezőleg. Nem is egyszer kapták rajta diéklényokkal , de nem dobhatták ki ugyanis nála jobbat sehol nem találni a szakmájában.. Az a kevés nőnemű vérfarkas aki pedig az ő diákjainak sorát hosszitotta büszke volt és felnézett rá.
A boszorkányok ostályfőnöknője a kellemes megjelenésű és vidám Hestia professzor. Bár már 200 éves volt az idő eggyáltalán nem fogott rajta. Úgy mézett ki  , mint egy harminc körüli fiatal nő. Egyedülálló volt , gyermekeinek a diákjait mondta. Első férje az előző varázslóosztályfőnök Loki meghallt és őt ez annyira megviselte , hogy azóta nem volt hajlandó ránézni eggyetlen férfira sem. Diákjai főként lányokból áltak , de akadt köztük néhány fiú is akik boszorkánynak születtek. Hestia minden diákját teljes erőből támogatta .
A varázslók osztályfőnöke a 300 év körüli Mercurius professzor. Bár 300 éves volt az idő rajta sem látszott. Mint minden tanár ő is egyedülálló. Komoly és megfontolt volt , a feltünést vagy feltünősködést nem szerette , fontosabb volt számára , hogy megvan-e benned az a bizonyos tulajdonság amit varázslásnak hivtak és amivel bekerülhettél az ő tanitványai közé. Mercurius volt a legréggebb Odin professzor mellett , ezért ő volt az igazgató leggfőbb tanácsosa.
Az iskolában csak ez a 4 tanár volt akik eggyüttvoltak a diákokkal és nem csak tanitották őket hanem segitettek nekik abban , hogy megtanulják elfogadni magukat és másokat és értékeljék az emberi érzéseket , mert azok mindennél fontosabbak.